Ez a blog a meteorológiáról(időjárásról) szól! :D Bővebben van hold állásjelző, szmog tartalom jelző, jelenlegi hőmérséklet ablak, veszély jelző,7 napos , 15 napos, 30 napos előrejelzés, síelőknek hójelentés síterepek, és egyéb érdekességek!Jó böngészést! !!!FEJLESZTÉS ALATT!!!
Felhőkép:
Hőtérkép:
UV térkép:
Szél térkép:
Széltérkép:
Előrejelzés:
| Itt vannak a hold állások: |
 New Moon |  Waxing Crescent |  First Quarter |  Waxing Gibbous |  Full Moon |  Waning Gibbous |  Last Quarter |  Waning Crescent |
Amatőr megfigyelői útmutató
Alapfogalmak
| Hőmérséklet | |
| | A talajtól 2m-re lévő levegő hőmérséklete. A hőmérsékletet Celsius fokban mérjük (°C). A levegő hőmérséklete mérésekor ügyelnünk kell arra, hogy hőmérőinket ne érje közvetlen napsugárzás, de a légáramlás szabadon mozogjon körülötte. Kerülnünk kell a nagyobb tereptárgyak közelségét (mint például épületek). A hőmérőház állandó (standard) védőházikó, amely puha fából készül és mindegyik oldalán nagy szellőzőrések biztosítják a levegő áramlását.
|
| Relatív légnedvesség / Páratartalom | |
| | A nedves levegő vízgőznyomásának és a telítési vízgőznyomásnak a hányadosa. Százalékban mérjük (%). Arról tájékoztat a relatív légnedvesség, hogy a levegő milyen mértékkel telített vízgőzzel. 100%-os légnedvesség esetén a levegő teljesen telített és már nem képes több vízgőzt befogadni. |
| Harmatpont |
| Azon hőmérséklet, amelyhez tartozó gőznyomás egyenlő a levegő tényleges gőznyomásával. Nagy vízgőztartalmú légtömegeknek magas, kis vízgőztartalmú levegőnek pedig alacsony a harmatpontja. A kondenzáció akkor indul meg amikor a levegő a harmatpont alá hűl. |
| (Relatív) légnyomás | |
| | A meteorológiában nagyrészt a relatív (tengerszintre átszámított) légnyomást használják. Úgy származtatjuk, hogy a tengerszint és a talaj közé egy képzeletbeli levegőoszlopot illesztünk és ennek a súlyával növeljük meg az állomás szintjén mért légnyomásértéket. Mértékegységeként a hPa-t (hektopascalt) használjuk, amely a Pa (Pascal) százszorosa. A hPa-lal azonos értékű nyomást a jelent a mbar (millibar), de még a Hgmm-ben (higanymilliméter) meghatározott légnyomásértéket is használják. |
| Csapadékmennyiség | |
| | Azon vízoszlopnak a magassága, amely a talajon állna, ha víz halmazállapotban a talajfelszínen maradna veszteség nélkül. (Például ha a csapadék nem szivárogna le a talajba.) A lehullott csapadékot mm-ben (milliméter) határozzuk meg.
|
| Csapadékintenzitás |
| Meghatározott időtartamon belül lehullott csapadékmennyiség. |
| Hó vastagság | |
| | Cm (centiméter) beosztású vonalzó segítségével határozhatjuk meg. A legpontosabb mérési eredményeket akkor kapjuk, ha az adott területen 3 különböző helyen megmérjük a hó vastagságát és a mért értékeknek vesszük az átlagát.
|
| Látástávolság |
| Az a vízszintes távolság, amelynél valamely tereptárgy a hátterével teljesen egybeolvad, de még éppen, hogy felismerhető. A látótávolság az égtájak felé nézve általában nem egyforma, ezért ilyenkor a szemmagasságban a körkörös megfigyelés során tapasztalt legrövidebb értéket vesszük a látástávolságnak. A látótávolságot kilométerben (km) és méterben (m) adjuk meg. |
| Szél | |
| | A föld felszínével párhuzamos légmozgást szélnek nevezzük. A szélnek az irányát és a sebességét határozzuk meg. Széliránynak nevezzük azt az irányt amelyik égtáj felől fúj a szél. A szélirányt kétféle módon jegyezhetjük fel, világtájban (É, D, K, NY), valamint megadhatjuk a szélirányt fokban (°) is. A fokban történő kifejezés az óramutató járásával egyező irányban az északi irányból elindulva. ( K-i szél 90° D-i szél 180° NY-i szél 270° É-i szél 360°). Széliránykor az adott 10 percben fújó szél átlagirányát jegyezzük fel. A szélerősség esetén is 10 perc átlagszélsebességét adjuk meg m/s-ban vagy km/h-ban. |
| Széllökés |
| A szélsebesség változásánál előforduló pillanatnyi maximális sebesség. |
Légköri vízjelenségek (csapadékfajták)
| Szitálás / Gyenge eső |
| Apró vízcseppek lassú és egyenletes hullása, amelyeket a gyenge szellő is eltéríti a függőleges iránytól. Vízcseppek átmérője 0,5mm-nél kisebb. |
| Ónos szitálás |
| A fagypont alatti talajon vagy a tereptárgyakon jégbevonatot képező szitálás, vagy az enyhe légrétegekből fagyos rétegen áthulló túlhűlt vízcseppek, amelyek a talajon vagy a tárgyakon azonnal megfagynak és jégbevonatot képeznek. |
| Eső |
| Vízcseppek mérsékelten vagy gyorsan történő hullása, amelyeknek az átmérője meghaladja a 0,5mm-t. A szellő nem téríti el a függőleges iránytól és a hullás intenzitása mérsékelt ütemben vagy egyáltalán nem változik. |
| Záporeső |
| Nagyobb vízcseppek heves hullása, megszakításokkal és erősségbeli változásokkal, amelyeknek az átmérője jelentősen meghaladja a 0,5mm-t. Nagyrészt rövid ideig tart. |
| Ónos eső |
| Fagypont alatti hőmérséklet esetében a talajon és a tereptárgyakon megfagyó valamint jégbevonatot képező eső. A túlhűlt esőcseppek felszínre érve azonnal megfagynak. |
| Fagyott eső |
| 0,5 és 2mm közötti jégdarabok hullása, melyek átlátszóak és gömbölyűek. Nimbostratus felhőből hullik, amikor a talaj közelben 0 fok alatti hőmérséklet van és a felsőbb légrétegekben ennél sokkal melegebb levegő van. A csapadék még a talajra érkezés előtt megfagy. |
| Hószállingózás |
| Hópelyhek lassú hullása, amelyeket a függőleges iránytól a szellő könnyen eltérít. |
| Havas eső |
| Eső és hó vegyes hullása, mérsékelt sebességgel. Felszínre érkezéskor a hópelyhek nagy része elolvad, mert leginkább 0 fok feletti hőmérsékletben találkozhatunk ezen csapadék fajtával. |
| Havazás |
| Hatszög alakú jégkristályokból álló pelyhek hullása. Intenzitása csak lassan változik. |
| Intenzív havazás |
| Hópelyhek hullása erős intenzitású és a látótávolság 200m alá csökken. |
| Hózápor |
| Hópelyhek heves hullása, gyakran több centiméternyi friss hóréteg is kialakulhat rövid idő alatt. Legtöbb esetben fagypont feletti hőmérsékletben alakul ki és többnyire rövid ideig tart. |
| Párásság |
| Apró vízcseppek lebegnek a talaj közeli levegőben, ezzel együtt a relatív légnedvesség eléri vagy meghaladja a 80%-ot és a látótávolság 5km alá korlátozódik. |
| Köd |
| Apró vízcseppek lebegése a levegőben amikor a látótávolságot 1km alá csökkentik. Megkülönböztetünk nyílt ködöt, akkor ha az ég látszik és zárt ködöt, amikor nem látjuk az égboltot. |
| Harmat |
| Vízcseppek közvetlen kiválása a kisugárzás következtében lehűlt felületeken. Magas légnedvesség esetében képződik 0 fok feletti hőmérsékletben. Nem hulló csapadék fajták közé tartozik. |
| Dér |
| Apró jégkristályok közvetlen kiválása a kisugárzás következtében, 0 fok alatti hőmérséklet esetén. . Nem hulló csapadék fajták közé tartozik. |
| Zúzmara |
| Fagypont alatti hőmérsékleten a ködszemekből történő fehér vagy durva lerakódás, nagyrészt függőleges felületen. A tereptárgyakról könnyen lekaparható a lerakódás. Több fajta zúzmarát különböztethetünk meg, mint például finom kristályost, durvát és jeges zúzmarát. Nem hulló csapadék fajták közé tartozik. |
Légelektromos jelenségek
| Száraz zivatar | |
| | Mennydörgés hallható, viszont csapadék nem észlelhető. |
| Villogás / távoli villámlás | |
| | Nem összetévesztendő a száraz zivatarral!
|
| Zivatar | |
| | Mennydörgés észlelése mellett, változó intenzitású folyékony halmazállapotú csapadékhullás kíséri. Gyakran jelentős mennyiségű csapadék is hullhat belőle, viharos szél és erős villámtevékenység kíséretével. |
| Hózivatar | |
| | Mennydörgés észlelése mellett, változó intenzitású hópelyhek hullása kíséri. Gyakran jelentős mennyiségű csapadék is hullhat belőle, viharos szél és erős villámtevékenység kíséretével. |
| Jégeső | |
| | Szabálytalan vagy gömbölyű alakú jégdarabok hullása. A jégszemek átmérője meghaladják az 5mm-t, de egy-egy heves zivatar környezetében elérhetik a több centiméteres átmérőt is. |
